Csontok összeköttetései, ízületek

 

A magzati életben az egyes vázrészeket laza kötőszövet kapcsolja össze. Ez a kötőanyag a fejlődés további szakaszában vagy még jobban tömörül, vagy felszívódik, és helyén az ízületi üreg marad vissza. így a csontok egymás közti összeköttetése kétféle lehet: 

1.  folytonos összeköttetés
2. megszakított összeköttetés

 

1. Folytonos összeköttetések: egy részük csak a fejlődő szervezetben található, később elcsontosodik, más részük felnőttben is fellelhető. Aszerint, hogy a csontvégek között milyen összekötő szövetfajta van 
a) kötőszövetes
b) porcos
c) csontos összeköttetésekre oszthatjuk fel. 

a) Kötőszövetes összeköttetés van a koponyát alkotó csontok között. E csontoknak rendszerint fogazott széleit kevés kötőszövet rendkívül szilárdan köti össze. Ezek a helyek a varratok → sutura. 

Ugyancsak kötőszövetes összeköttetések a csontok között kifeszülő kötőszöveti kötegek, melyeket szalagoknak → ligamentum , illetve hártyának →membrana nevezzük. 

b)Porcos összeköttetés van a csigolyák között. Két csigolyatestet porckorong → discus kapcsol össze egymással. 

c) A csontos összeköttetések a felsorolt összeköttetések elcsontosodás révén keletkeznek Pl.: keresztcsont . 

2. Megszakított összeköttetések. Ezek a tulajdonképpeni ízületek → articulatio. Ha két szomszédos csont között a kötőanyag felszívódása következtében rés keletkezik, ízületről beszélünk. az ízületi üreget ízületi tok zárja körül. 

Az ízület szerkezete: 

Az ízület állandó alkotórészei: a porccal borított ízfelszínek, az ízületi tok, z ízületi üreg, az ízületi nedv és a szalagkészülék. Ízfelszínnek nevezzük: mikor az ízület kialakításában részt vevő csontvégeket porc borítja. Formái: gömb, henger, ellipszoid, nyereg. az egymással ízesülő ízfelszínek alakja egymásnak megfelelő. A két ízfelszín közül közül az egyik rendszerint domború; ez az ízületi fej; a másik homorú; ez az ízületi árok.  Az ízfelszíneket a legtöbb helyen üvegporc borítja. A porcréteg átlagos vastagsága 0,5-2 mm. Az ízületben mozgáskor kizárólag porcos felszínek érintkeznek egymással. A csontvégeket kívülről borító és összetartó ízületi tok két rétegből áll; külső rostos és belső synovialis rétegből. Az ízületi tok vér- és idegellátása rendkívül bő. 
Az ízületi szalagok részben a rostos tokkal függenek össze, részben  az ízülettől függetlenül két csont között önállóan feszülnek ki, és csak mechanikai jelentőségük folytán tartoznak az ízületekhez. Fő jelentőségük hogy összeköttetést teremtenek a csontok között. Erősségükre jellemző, hogy sérüléskor rendszerint a csont törik el a szalag tapadási helyénél, és a szalag sértetlen marad. 
az ízületi tok kitüremkedhet az ízület körül; ezek úgynevezett nyálkaömlők → bursa. 

Az ízületek összetartó tényezői 

Az ízület a széthúzó erőkkel szemben nagy ellenállást képesek kifejteni. Az ízületek összetartását több tényező biztosítja. 

• Levegőnyomás
• Porcfelszínek közötti tapadás (adhézió → adhaesio)
• Az ízületi tok és szalagkészülék
• Az ízületet körülvevő izmok feszessége, tónusa
• Az ízületek körül levő egyéb lágyrészek és a bőr.

 

Az ízületekben végbemenő mozgáskor a porccal borított ízfelszínek egymáson elcsúsznak. a mozgások milyenségét elsősorban az ízfelszínek alakja, valamint az ízületi tok és a szalagok állapota szabja meg. Az ízfelszínek alakja szerint a következő ízületfajtákat különböztetjük meg: 

• gömbízület
• ellipszoid ízület
• nyeregízület
• hengerízület
• csigaízület
• lapos ízület

A következő mozgások lehetségesek:

• hajlítás → flexió
• feszítés → extenzió
• közelítés → addukció
• távolítás → abdukció
• forgó mozgás → rotáció

Azokat az ízületeket, amelyekben minden iráyú mozgás létrejöhet, szabad ízületnek nevezzük. Alakjuk szerint ezek gömbízületek. 

A henger- vagy csuklóízület egytengelyű, benne csak hajlítás, feszítés lehetséges. 

Az ellipszoid és nyeregízületben két tengely körül hajlítás-feszítés és közelítéstávolítás lehetséges. 

Lapos ízfelszínek esetén (lapos ízület) mozgása nem jön létre. Ilyen pl.: a keresztcsont-csípőcsonti ízület. 

 

 

 

Az ízületek gyulladásos betegségei

Arthritis gonococcica:
Akut vagy szubakut gyulladás. Fiatal, szexuálisan aktív felnőtteknél fordul elő. A gonorrhoeás fertőzést 1-3 héttel követi. Látszólag egy ízület, a térdízüet lázas megbetegedése. Valójában, az esetek nagy részében, polyarthritisként jelenik meg, csupán a legsúlyosabb ízületi elváltozás mutatkozik a térdben. A gyulladt, megduzzad, fájdalmas ízület punctatumában kimutatható a Gonococcus. Penicillin hatására maradéktalanul gyógyul.  

Arthritis tuberculosa 
Krónikus gyulladás. A csont megbetegedéséből direkt úton terjed az ízületre, de kialakulhat haematogén szórással is. Leggyakrabban a gerincen, a csípőízületben, térdben, bokában, könyökben, csuklóban jelentkezik. Az ízület orsó alakúan megduzzad, és körülötte hidegtályog keletkezik. A kórokozó az ízületből tenyésztéssel kimutatható. 
Gyógyítása tuberculostaticus gyógyszereken kívül ortopédiai és sebészeti kezelés. 

Reumatoid Artritis (Polyarthritis Chronic Progressiva → PCP )
Szimmetrikusan támadja meg a kisízületeket. Etiológiája nem tisztázott. A reumatoid arthritis az ízületek autoimmun eredetű, hullámzó lefolyású, gyulladásos megbetegedése. Szimmetrikus, fájdlmas gyulladás jelentkezik a kisízületekben. a bőr alatti kötőszövetben csomók jönnek létre. és belső szervi tünetek is jelentkeznek. Az ízületi tok a gyulladás következtében idővel hegesedik, a porc elpusztul, a környező izmok atrofizálódnak, deformitások alakulnak ki. 
a gyógyszeres kezelés legfontosabb szerei a nem szteroid gyulladásgátlók, de nem kellő hatás eseté szóba jönnek más gyógyszerek is. 
Gyógyszerei: 

1) Gyors hatásúak: szteroid gyulladáscsökkentők
2) Lassú hatásúak: egyéb gyulladás csökkentők:

• sulfasalazin → SALAZOPYRIN tbl, kúp 
  A colitis ulcerosa bevált gyógyszere, újabban gyakran használják rheumatoid arthritis kezelésére is. 

3) Biológiai terápia
A biológiai terápia a krónikus gyulladást kiváltó citokineket, vagy az ízületi gulladás kiváltásáért felelős immunsejteket, a B- és T-limfocitákat blokkolja, ezzel fékezi meg az ízületi károsodást.
A biológiai terápiának több típusa is létezik, ilyen például a

• tumor nekrózis fktor gátló ( TNF-gátló) terápia,
• B- és T-sejt inhibitorok,
• interleukin-6 inhibitorok.

Spondylarthrosis ankylopoetica ( Bechterew-kór)
A rheumatoid arthritishez sokban hasonló, de elsősorban a sacroiliacalis ízületekre és a csigolyák ízületeire korlátozódó krónikus gyulladásos ízületi bántalom. 
A betegség lefolyása során a gerinc szalagrendszere elcsontosodik. ezáltal a gerinc kisebb-nagyobb területen, főleg a nyaki és mellkasi, de kiterjedt folyamat esetén a lumbalis területen is merevvé válik. Főleg fiatal férfiak betegszenek meg. Az esetek egy része dominánsan öröklődő, igen súlyos kórkép, mely lappangva alakul ki. A későbbiekben a gerinc merevvé válik, és teljesen mozgásképtelen lesz a beteg. 
Laboratóriumi leletei megegyeznek a rheumatoid arthritisével, de ennél a betegségnél reumafktor nem mutatható ki. Biztos diagnózis röntgenvizsgálattal, MRI-vel, esetleges szcintigráfiával állítható fel. 
Gyógyításában a rheumatoid arthritisnél használatos gyógyszereket alkalmazzák. 
Nagyon fontos a beteg mozgatása, megfelelő gyógytorna alkalmazása. 
Lapos fekhelyt kell biztosítani valamint légzőgyakorlatokkal a gerinc elmerevedése késleltethető. 

 

Az ízületek degeneratív betegségei

A degeneratív ízületi betegségek (artrosis) a porc primer változásai, melyek másodlagosan a csont hypertropiás jelenségeit idézik elő. Az ízületi porcok és a csigolyák közti porckorongok egyaránt megbetegedhetnek → spondylarthrosis . 
A megbetegedett ízület mozgatásakor fájdalmas, pihenéskor a beteg panaszmentes. 
A kezelés fizikoterápiás eljárásokból áll: masszázs, mozgatás, gyógyfürdő, súlyfürdő, rövidhullám, ultrahang stb., rendszeres torna sokat segít a beteg állapotán. 

 

Discopathia, isiászszindróma

Az egyes csigolyatestek közötti porcot discusnak nevezzük. Ennek feladata a gerinc rugalmasságának biztosítása. A discus egy durvább rostos külső és egy puhább belső magból áll. A discus a degeneratív folyamat következtében deformálódhat, és a gerinc és a hát hosszú izmaiba lokalizált fájdalmat hozhat létre. Később a roncsolt külső rétegen keresztül kitüremkedik a középső lágy réteg, ez nyomást gyakorolhat a gerincvelőre vagy az ott levő idegkötegekre. Ez a discus hernia néven ismert betegség. Leggyakrabban a lumbalis gerincszakasz alsó részén ön létre, és a nervus ischiadicus kerül nyomás alá → isiász. A fájdalom rossz mozdulatra rendszerint hirtelen lép fel, tüsszentésre, köhögésre, mozgásra fokozódik. A gerinc a fájdalom miatt oldalirányban hajlott. A fájdalom a gerinctájékról az alsó végtag hátsó részébe sugárzik. Fekvésre a discus hernia általában visszahúzódik. a betegnek kemény fekhelyet kell biztosítani. Fájdalomcsillapítókat adunk. Későbbiekben fizikoterápiás kezelést alkalmaznak.  

 

Ízületi és izomfájdalmak lokális szerei: 
A készítmények alkalmazhatóak ízületi, izom és lágyrész eredetű fájdalmakban, arthritisekben, arthrosisokban, lumbágó, isiász, ínhüvelygyulladás, sérülések, túlerőltetés esetén. 

• ALGOPLAST - ratiopharm tapasz
• APRANAX - gél
• BENGAY - krém
• DICLOFENAC - ratiopharm 1% gél 
• DICLAC - 5% gél
• VOLTAREN - 1% gél 
• Emulger Forte, FLECTOR EP - gél tapasz
• INDOBENE - ratiopharm gél 
• FASTUM - gél 
• PHENYLBUTAZON - 5% kenőcs
• HOTEMIN - kenőcs
• NICOFLEX - kenőcs
• ACIPHEN - kenőcs
• AFLAMIN - gél
• DEEP - relief gél 
• IBUTOP - gél
• DOLOBENE - ratiopharm gél
• DOLOFLEX - spray
• ACTIVON EXTRA  - gél 
• FLEXAGIL - gél 
• FORTEDOL - gél
• KEPLAT - tapasz 
• KETOSPRAY - spray 
• RHEUMON és RHEUMON FORTE - emulzió 
• REPARIL - gél 
• SPIRITUS MENTHAE CUM SALE  FoNo 

 

 

Ne felejtsétek el az előzőleg szerzett információkat visszaolvasgatni, hogy minél könnyebb legyen a későbbiekben a további tudás elsajátítása. 

" Ismétlés a tudás anyja ! "

Előző témakörök linkjei: 

- http://apolo.eblog.hu/bevezetes-az-anatomiaba-16981

- http://apolo.eblog.hu/anatomiai-szakkifejezesek-roviditesek-es-a-sejt-16983

- http://apolo.eblog.hu/iii.-temakor-szovetek-17000

- http://apolo.eblog.hu/iv.-temakor-szervek-szervrendszerek-17026

- http://apolo.eblog.hu/mozgasrendszer-csontvazrendszer-17035

 

 

( Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! )

 

MaZiDa 2017.03.22. 

Megosztás a facebookon

Mozgásrendszer témakörön belül a csontvázrendszerről olvashatunk!

Mozgásrendszer 

Csontvázrendszer

 

A test mozgásában, térbeli helyzetváltoztatásában részt vevő ⇒szerveket⇐ együttesen mozgásrendszernek nevezzük. A mozgásrendszert aktív és passzív részre oszthatjuk.
Passzív → csontok.
Aktív → izomzat.

A mozgásrendszer részei: 

1. Csontvázrendszer (csontok és ízületek)
2. Izomrendszer

 

Csontvázrendszer: 
Az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll. 
A csontváznak hármas szerepe van: 

1. a szervezet szilárd vázául, támaszául szolgál
2. életfontosságú szerveket véd a külső hatások ellen
3. üregébe zárja a vöröscsontvelőt, mely a vérképzés szerve. 

 

A csontok alakjuk szerint lehetnek hosszú csövescsontok, lapos, rövid és szabálytalan csontok. Felszínükön izmok, erek,  idegek hatására dudorok, benyomatok, barázdák keletkeznek. A friss csont színe sárga, vérteltsége szerint többé-kevésbé vörös árnyalatú. 
A csontok két fő tulajdonsága a rugalmasság és a szilárdság. A csontok víztartalma 40%. Legfontosabb szerves anyaga az osszein. A szervetlen alkotórész elsősorban a hidroxilapatit. fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, ezért nagyobb a rugalmasságuk, felnőttkorban fokozatosan emelkedik a mésztartalom, és a csont szilárdsága növekszik. 

 

A csont szerkezete: 

Átfűrészelt csont keresztmetszetén szabad szemmel is láthatóan két állomány különül el. Kívül a kemény , egyneműnek látszó kompakt csontállomány. Belül a vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány. A csövescsontok üregében van a csontvelő. 

 

A csontok fejlődése:

Az embrionális élet második hónapjáig a későbbi csontváz helyén laza embrionális ⇒kötőszövet⇐ van. A második hónap elejétől kezdve az egyes vázrészek először porcos alakban különülnek el. Az embrió kezdetleges váza csak porcból és kötőszövetből áll. a csontosodás a második hónap végén indul meg, és egy hosszú folyamatnak a kezdete, amely a szülés után kb. a 20. életévében fejeződik be. 

A csontszövetet csontképző sejtek → osteoblasztok hozzák létre. A csontosodás megindulásakor ezek a sejtek fokozott mértékben szaporodnak, csoportokba tömörülnek, sejtközötti állományt választanak ki, és abba mintegy befalazzák magukat. a sejtközötti állomány  később mészsókkal itatódik át, és kialakul a végleges csontszövet. 

A csontok  hosszirányú növekedését a középső és a végrész határán elhelyezkedő epiphysis porckorongok teszik lehetővé. A vastagságbeli növekedés a csontok körülvevő csonthártya felől rárakódással indul meg. A csontok az igénybevételtől függően az élet folyamán állandó változásban vannak. A csontképző sejtek újabb és újabb csontállományt hoznak létre, miközben a csontfaló sejtek → osteclastok állandóan pusztítják. 
Csonttörés esetén a csontképző sejtek működése fokozódik. Fiatal szervezetben a csontok jól forrnak össze, és gyógyulás után újból teljes értékűek lesznek. 

A csontok járulékos részei: 

Ide tartoznak azok az alkotóelemek, melyek hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez. 

1. Porc: Szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb, éles késsel még könnyen metszhető állomány. Nagy jelentősége van a csontok fejlődésében, mert a csontváz legnagyobb része átmegy a porcos állapoton. Újszülöttben és gyermekben a csontváznak még sok olyan része áll porcból, melynek helyén később csontot találunk. Felnőtt egyénben a porc a csontváz kiegészítője.
2. Csonthártya: (Periosteum) A csontok felszínét a porccal bevont részeken kívül mindenütt egy erekben és idegekben bővelkedő kötőszöveti hártya, a csonthártya borítja. Ha a csontot a csonthártyától megfosztjuk a csont elhal. 
   A csonthártya hármas feladata: 
   - A csont táplálása és védelme.
   - Az anyaghiány pótlása, ha a csont megsérül.
   - A vastagságbeli növekedés előmozdítása.
3. Csontvelő → medulla ossium 

 

A következő részben a csontok összeköttetéseiről olvashattok majd holnap :) 

MaZiDa 2017.03.21.

 

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó szövetekről, szervekről szóló témakörről olvashass) 

Megosztás a facebookon

IV. témakörben a szervekről, szervrendszerekről olvashatunk!

Szervek

Azonos működés szolgálatában álló különböző ⇒szövetek⇐ szervekké egyesülnek. Pl.: A vese elsősorban hám- és kötőszövetből áll, de találunk benne idegszövetet is, Így a különböző szövetfajták funkciójának összhangja biztosítja a szerv működését. 

Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet, pl.: az emésztést, légzést nem egy szerv, hanem a szervek egész sora (szervrendszer) végzi. Egy-egy szervrendszerhez a legkülönbözőbb felépítésű szervek tartozhatnak. Pl.: a légzőrendszeren belül a gége, tüdő stb. egyformán a légzés szolgálatában állnak.
A szervezet tehát szervrendszerből épül fel, amelyek az idegrendszer és a hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek közös irányítása alatt működnek. 

A továbbiakban az emberi test felépítését és működését szervrendszerenként fogjuk megismerni.

A szervrendszerek a következők: 

1. Mozgásrendszer 
   Csontvázrendszer
   Izomrendszer
   
   
2. A keringési szervek rendszere
   
   
3. Zsigeri rendszerek
   Emésztőrendszer
   Légzőrendszer
   Vizeletkiválasztó rendszer
   A nemi szervek rendszere
   
   
4. A szabályozási szervek rendszerei
   A belső elválasztású mirigyek rendszere
   Idegrendszer
   
   
5. Az érzékszervek rendszere

 

MaZiDa 2017.03.20

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó szövetekről szóló témakörről olvashass) 

Megosztás a facebookon

III. témakörben a szövetekről annak fajtáiról olvashattok!

Szövetek

 

• Hámszövet: Testünk külső és belső felszínét borítja a hámszövet. A bőr felszíni rétegét, a légző- és kiválasztórendszer, emésztőrendszer nyálkahártyájának külső felszínét és üreges szerveink bélését alkotja. A mirigyszöveteket szintén ide soroljuk. Valamint ide számítható még a vér- és nyirokerek belső felszínét, valamint a savós üregek felszínét bélelő endothel illetve mesothel is. 
  Szorosan egymás mellett helyezkednek el. A sejtek között intercelluláris járatok vannak, de   ⇒sejtközötti ⇐ állomány nincs. 
  
  Csoportjai: 
  - Fedőhám (védőhám)
  - Érzékhám
  - Felszívóhám 
  - Mirigyhám
  
  

  

• Kötő- és támasztó szövetek: A hámszövettől eltérően a sejtes állományon kívül nagy mennyiségű sejtközötti állományt is tartalmaznak.
  - A kötőszövet kitölti az egyes szervek közti tereket, összeköti a szöveteket, szerveket. A szervezet belső közegét alkotja. 
  - A támasztószövet alkotja testünk vázát. Különböző mechanikai igénybevételek alakítják ki. 
  
  * Kötőszövet sejtjei több félék: 
  1 - fibroblasztok ---> fibrociták
  2 - makrofágok (hisztociták) 
  3 - vándorsejtek (limfociták, plazmasejtek)
  4 - hízósejtek : véralvadásgátló anyagot (hepraint), illetve hisztamint, szerotonint tartalmaz. 
  A sejtközötti állományt a rostok és rost  közötti alapállomány alkotják. E rostok részben kollagén , rugalmas részben rácsrostok.
  ¤Megkülönböztetünk a szervezetben mindenütt előforduló laza rostos kötőszövetet, mely valamennyi kötőszöveti sejt- és rosttípust tartalmaz. tömött rostos kötőszövetet ---> izmok inait alkotja. A kötőszövet nagy mennyiségben tartalmaz vér- és nyirokereket, illetve idegeket. 
  A vér maga is kötőszövetnek tekinthető. A kötőszövet védelmet nyújt a mechanikai és kémiai ártalmak ellen. 
  
  *Támasztószövet: Mechanikai jelentősége sokkal kifejezettebb, mint a kötőszöveté. Ide soroljuk a porc- és csontszövetet. 

  

• Porcszövet: 
  Sejtekből és sejtközötti állományból áll. A gömbölyű, nyúlvány nélküli porcsejtek az alapállomány üregeiben rendszerint csoportosan helyezkednek el. 

   

  

• Csontszövet: 
  A porcsejtekhez  hasonlóan a csontsejtek a sejtközötti állomány üregeiben feküsznek. Az üregeket egymással finom csatornácskák kötik össze. Egy üregben csak egy csontsejt helyezkedik el. A sejt közötti állomány rostokból és rostközötti állományokból  áll, melybe nagy mennyiségű mészsó rakódott le. ez adja a csont nagyfokú szilárdságát. 

• A kötőszövet és támasztószövet-félék között tárgyalhatjuk, de tulajdonképpen önálló csoport a Zsírszövet. A zsír mint tartaléktápanyag a kötőszöveti sejtekben halmozódik fel, azok zsírsejtekké alakulnak és megfelelő kötőszöveti hálózatba foglalva, lényeges meshanikai támasztószerepet képesek betölteni

 

Izomszövet: Szerkezetük és viselkedésük alapján háromféle izomszövetet különböztetünk meg: 1. simaizom; 2. harántcsíkolt izom; 3. szívizom. 

1. Simaizom: Orsó alakú, átlag 15-500 µm hosszúságú sejtekből áll. A mag a sejt közepén foglal helyet. 
   

   A simaizomszövet akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer hatására működik. Összehúzódása lassú , féregszerű, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, és nem fárad.

2. Harántcsíkolt izom. a vázizmokat építi fel, akaratunktól függően összehúzódó rostokból áll. E rostok néhány cm hosszúak, vastagságuk 30-80 µm. 

   A harántcsíkolt izomrost felszínét finom hártya borítja  ; közvetlenül a hártya alatt a plazmában számos pálcika alakú mag foglal helyet. 
   A harántcsíkolt izom nagy erőkifejtésre és gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad. 

3. Szívizom. a szívizom különleges felépítésű harántcsíkolt izom. A szívizom is rostokból áll, ezek azonban egymással összeköttetésbe lépnek, vagyis izomhálózatot alkotnak. A szívizomra az is jellemző, hogy az izomrostokon bizonyos távolságban a harántcsíkolatoknál jóval vastagabb vonalakat láthatunk.
   

   

   A szívizom működésileg és morfológiailag átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között. Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, de nem fárad el. 

 

Idegszövet: Az élő szervezetek fejlődése, bonyolultabbá válása során olyan szövetfajta, az idegszövet különült el, melyre az jellemző, hogy a környezet hatásait felfogni, ingerületet létrehozni, a keletkező ingerületet tovavezetni és az ingerekre reagálni képes. Idegszövet építi fel a szervezetünk idegrendszerét. Mely biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát, szabályozza az egyes szervek működését, és összeköti a szervezetet a külvilággal. 

 

MaZiDa 2017.03.19. 

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó sejtekről szóló témakörről olvashass) 

•  

   

Megosztás a facebookon

Második részben olvashatunk az anatómiai szakkifejezésekről. A sejtről annak szerkezetéről, nagyságáról és élettanáról!

 

 

Anatómiai szakkifejezések

 

angulus - szöglet
anterior - elülső
arteria - ütőér
articulatio - ízület
corpus - test
crista - taraj
dexter - jobb
externus - külső
fissura - hasadék
foramen - lyuk
ganglion - idegdúc
glandula - mirigy
incisura - bevágás
infra - alatt
inter - között
internus - belső
intra - belül 
lateralis - oldalsó 
ligamentum - szalag
lymphonodus - nyirokcsomó
magnus - nagy
medialis - középhez közel eső
musculus - izom 
nervus - ideg 
nucleus - mag
os - csont
parvus - kicsi
posterior - hátsó
profundus - mély
ramus - ág 
regio - tájék 
sinister - bal 
sinus - öböl 
spina - tövis
sub - alatt
substantia - állomány 
sulcus - árok 
superficialis - felületi 
supra - felett
tuber - dudor
tuberculum - kiemelkedés
valvula - billentyű 
vena - visszér

 

 

Sejt

Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplazma (protoplasma). 
A protoplazma egy rendkívül bonyolult, félig folyékony, kolloidális rendszer, átmenet az oldat és a szabad szemmel egyneműnek látszó, de apró részecskékből álló elegy az emulzió között. Kb. 80 % vízen kívül szerves és szervetlen agyagokat valamint a kémiailag ugyancsak a fehérjék csoportjába tartozó fermentumokt tartalmaz. 

 

 

A protoplazma legjobban elkülönült formája a sejt latinul - cellula. Mely citoplazmából, magból és járulékos alkotórészekből vagy sejtorganellumokból áll. 

A sejt alakja és nagysága: 

 

A sejtek alakja elhelyezkedésük (környezetük), részben működésük szabályozza. Rendkívül változatosak. Folyékony közegben a felületi feszültség törvényeinek megfelelően gömb alakúak. Más esetben mint pl. : hámsejt a szomszédos sejtek nyomása folytán sokszögűek, kocka vagy henger alakúak is lehetnek. 

Nagyságuk tág határok között mozog.
A legkisebb sejt 4 µm --> egyes idegsejtek. 
A legnagyobb sejt 600-700 µm --> simaizomsejt. 
Az emberi szervezet sejtjeinek mérete általában 10-30 µm között változik. (1  µm = 0,001 mm) tehát csak mikroszkóppal láthatóak. Az emberi szervezet több kb. 30 billió sejtből áll. 

Alkotórészei:  

1. citoplazma: (cytoplasma) vagy más néven sejttest a sejtnek a magon kívüli része. A cytoplasmaban kissé szilárdabb külső és kevésbé szilárd belső részt különítünk el. A külső rétegnek és a sejtet körülvevő a külvilágtól elhatároló sejthártyának nagy szerepe van a sejt életében. Rajta keresztül veszi fel a sejt a tápanyagot és adja le a bomlástermékeket. 
2. Sejtorganellumok: A cytoplasmaba ágyazva különböző alakos elemeket találunk. = Sejtorganellumok. A sejtmag közelében található sejtközpont : cytocentrum rendszerint páros testecskékből , a centriolumokból áll. Fontos szerepe van a sejt osztódásában és mozgásjelenségeiben valamint a plazmában állandó mozgásban lévő pálcika formájú mitokondriumok (mitochondriumok).
   A mitokondriumok  fehérje- és lipoidmolekulákból áll lemezes szerkezetet mutatnak és fontos enzimrendszereket tartalmaznak. melyek elsősorban a sejt anyagcsere oxidációs folyamataiban vesznek részt. 
   A citoplazmának a mitokondriumnál kisebb, csak elektronmikroszkóppal látható részei a riboszómák. 
   A sejtmag közelében található finom hálózat az ún. Golgi-apparátus, amely a sejt szekréciós tevékenységében vesz részt. 
   Ideiglenesen különböző anyagok találhatóak még a citoplazmában --> festékszemcsék, zsírcseppek, váladékszemcsék, valamint oldatcseppek a vakuólumok. 
   A legfontosabb szerkezeti elem a sejt működését tekintve a sejtmembrán. 
3. Sejtmag: (nucleus) Általában a sejt közepén vagy excentrikusan helyezkedik el. Változatos nagyságú kb 5-25  µm átmérőjű. a citoplazma és a mag térfogata között állandó viszony áll fenn. Alakja általában gömb de vannak pálcika és orsó alakú magvak is. A sejteknek rendszerint egy magvuk van de természetesen vannak kivételek , két-, sőt többmagvú sejtek is léteznek. Pl.: izomsejt, májsejt. 
   A magot a citoplazmától finom hártya maghártya választja el. Fehérjetartalmú folyadék magnedv tölti ki a mag belsejét. Ebbe ágyazva bázikus festékkel jól festhető , szabálytalan rögök láthatóak (kromatin-chromatin) . A kromatin tartalmazza a sejt legfontosabb anyagát a dezoxiribonukleinsavat = DNS. 
   A sej osztódásakor a kromatin fonalas formát vesz fel ezek a kromoszómák. melyeknek az öröklődésben van nagy szerepük, nagy valószínűséggel az öröklődési tényezőket, a  géneket tartalmazzák. 
   A kromoszómák száma fajokra jellemzően állandó. Az emberé 46. 
   A nemi sejteknek csak fele számú kromoszómájuk van. Az embernek 23. Megtermékenyítéskor helyre áll az eredeti kromoszóma szám 23+23=46.
   A magon belül kerek testecskék, magvacskák (nucleolusok) láthatóak. az általuk leadott ribonukleinsav a maghártyán átlépve részt vesz a citoplazma fehérjeszintézisében. 

A sejt élettana

 

1. Sejtanyagcsere:
   Transzport folyamatok: sejt működéséhez szükséges anyagok felvétele a sejthártyán (szelektív permeábilitás ez függ a membrán pórusnagyságától és az anyagok zsíroldékonyságától) keresztül.

• Passzív transzport (energia nem szükséges az anyagok a koncentráció különbségnek, hidrosztatikai nyomáskülönbségnek, vagy az eltérő elektromos- potenciál különbségnek megfelelően áramlanak a sejtbe).
  • Diffúzió: az oldott anyag a rendelkezésre álló teret igyekszik egyenletesen betölteni. Ha két különböző töménységű oldatot hozunk össze egymással, az oldatok elegyednek. Minél nagyobb a koncentráció különbség, annál gyorsabb a diffúzió.
  • Ozmózis: abban az esetben, ha a diffundáló anyag útjában membrán helyezkedik el, mely az oldandó anyag számára átjárhatatlan (szemipermeábilis hártya), akkor a membránon keresztül csak az oldószer tud áramlani a töményebb közeg felé. Az ozmózis addig tart, amíg az oldószer egész mennyisége el nem keveredett a töményebb oldattal, illetve a szemipermeábilis hártya két oldalán lévő oldat egyenlő koncentrációjúvá nem vált. Az ozmózist megakadályozhatjuk, ha az oldatot kellő nyomás alá helyezzük. Így az oldószer vagy nem jut át a membránon, vagy visszaáramlik. Ha a kifejtett nyomás akkora, hogy semmilyen áramlás nem történik, akkor ún. dinamikus egyensúly alakul ki. Az a nyomást, amit az oldatra kell kifejteni, hogy ozmózis ne jöjjön létre, ozmotikus nyomásnak nevezzük. A sejtmembrán feladata, hogy az ozmotikus nyomást fenntartsa. Ha bármilyen okból megváltozik az ozmotikus nyomás, szervezetünk azonnal reagál a verejték, a vizelet mennyiségének és összetételének változtatásával.
  • Oldatok:
    • izotóniás (ozmotikus nyomása megegyezik a sejtével),
    • hipotóniás (az oldat ozmózisnyomása kisebb, a sejt megduzzad),
    • hipertóniás (az oldat ozmózisnyomása nagyobb, a sejt zsugorodik).
  • Aktív transzport (ATP szükséges)(pl.: Na⁺ és K⁺ ionpumpa mechanizmusa)
    • A sejt zavartalan működéséhez szükséges anyagok mindegyike nem tud passzív módon bejutni a sejtbe.
    • Mindig a koncentráció grádienssel szemben történik.
    • A membránon keresztül történő anyagszállítást az ún. „Carrier” molekulák segítik.
  • Fagocitózis:
    • Inkább a védekezésben játszik szerepet. (pl.: baktériumok, porszemcsék stb.).
    • Szilárd anyagok, részecskék bekebelezése.
  • Pinocitózis: Asszimiláció.
    • Folyadék, és folyadékban oldott anyagok felvétel (pl.: fehérje felvétel).
  • Disszimiláció.
  • Szekréció.

 

          2. Sejtmozgás:

 

• amőboid mozgás (pl.: monocyták),
• csillószőrök (pl.: egyes hámsejtek).
• 3. Ingerlékenység

 

• Ingerlékenység : inger (ingerküszöb)  ingerület (akciós potenciál)  ingervezetés. (Az ingerület terjedésének a sebességét a sejteken belüli ellenállás határozza meg. Vastagabb ideg vagy izomrost ellenállása kisebb  az ingerület terjedése gyorsabb.)
• Válasz: a mozgás formájában, anyagcsere csökkenés illetve növekedésben valósul meg.
• A differenciált sejteknél speciális reakciók, pl.: izomsejt az ingerület hatására összehúzódik.
• 4. Sejtnövekedés:

 

• Táplálkozás során a sejt gyarapodik, mely a citoplazma tömegének a növekedését eredményezi, ha a sejt már a megnövekedett citoplazma tömeget nem tudja táplálni, akkor visszafejlődik, elpusztul vagy osztódik.
• 5. Sejtosztódás:

 

• Előfeltétele, hogy a sejt a teljes nagyságát elérje.
• Direkt sejtosztódás (amitózis) a magban kezdődik, majd a citoplazma is kettéosztódik.
• Indirekt sejtosztódás (mitózis) a sejt vizet vesz fel, megduzzad (1), a sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol (2). A magban egyidejűleg kialakulnak a kromoszómák (3), a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk megkétszereződik és egyik felük az egyik, míg másik felük a másik sejtközpont köré csoportosul (4), majd a plazma osztódik, középen befűződés keletkezik, és a sejt kettéválik.(5-6).
• Felező sejtosztódás (meiózis) az ivarsejtekre jellemző osztódás. Az osztódást megelőzően az ivarsejtben a kromoszóma párok kettéválnak. Egyik a fiú, másik a lány sejtbe kerül. Így min a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal rendelkezik (haploid kromoszóma szám). A kromoszómaszámok a sejtek egyesülésekor egészülnek ki.

 

MaZiDa 2017.03. 17. 

 

 

 

Megosztás a facebookon

Első publikálásom az anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat, az emberi test felépítésének általános elveit tartalmazza!

Bevezetés az anatómiába!

 

Első szempontból az anatómiával, annak alapfogalmaival valamint az emberi test felépítésének általános elveivel ismerkedünk meg! 
Miden tudományág alapokra épül, úgy mint ahogyan egy ház is. Fontos az alapok elsajátítása, így van mire tovább "építkezni", gyarapítani a tudást. 

 

Anatómia fogalma: Eredetileg az anatómia elnevezés a tetem boncolását jelenti, tehát azt a fajta  módszert mellyel a szerkezetet feltárhatjuk. Tágabb értelemben  az anatómia nem csak a boncolás során nyert ismeretanyag, hanem azon tényezőkkel is foglalkozik melyek befolyásolhatják a formát a szerkezetet. Elsősorban a szabad szemmel látható, tehát makroszkópos szerkezetet vizsgálja. 

Három fő részre osztható az anatómia: 

1. Rendszeres anatómia (szisztematikus) : a szervek egyneműségük, összetartozásuk alapján csoportosítja. 
   Pl.: csonttan, ízülettan, zsigertan, értan, izomtan
2. Tájanatómia: A testet tájékokra osztva, az erek, idegek, izmok és zsigerek egymáshoz való viszonya alapján ismerteti. 
3. Összehasonlító anatómia: Az emberi szervezet nagyban hasonlít az  állatvilágéra. Az állatok anatómiájának tanulmányozása nagyban segít az ember szervreinek, szervrendszereinek szerkezetének, működésének megismerésében. 

 

 

Az emberi test felépítésének általános elvei: 

Az emberi test felépítésének két fontos jellemzője a szelvényezettség és a részarányosság. 
A szelvényezettség  a törzs hosszirányban egyforma szerkezetű részekből épül fel. Ez különösen a gerincteleneknél figyelhető meg az emberben a szelvényezettség csupán a bordákon, a csigolyákon és a gerincvelői idegeken ismerhető fel. 
A kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria): Két láb, két kar, két arcfél stb. Fejlődés kezdetén a részarányosság tökéletes, a további fejlődés során sok helyen aszimmetria alakul ki. Pl.: szív, lép, máj, gyomor) 

Az ember  test fő részei: (Magyar-Latin)

• Test - Corpus
• Fej - Caput
• Nyak - Collum
• Törzs - Truncus -> Mellkas - Thorax
                             -> Hasüreg - Abdomen
                             -> Medence - Pelvis
• Végtagok - Extremitates 

 

MaZiDa 2017.03.16.

Megosztás a facebookon