Mozgásrendszer : Csontvázrendszer!

Mozgásrendszer témakörön belül a csontvázrendszerről olvashatunk!

Mozgásrendszer 

Csontvázrendszer

 

A test mozgásában, térbeli helyzetváltoztatásában részt vevő ⇒szerveket⇐ együttesen mozgásrendszernek nevezzük. A mozgásrendszert aktív és passzív részre oszthatjuk.
Passzív → csontok.
Aktív → izomzat.

A mozgásrendszer részei: 

  1. Csontvázrendszer (csontok és ízületek)
  2. Izomrendszer

 

Csontvázrendszer: 
Az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll. 
A csontváznak hármas szerepe van: 

  1. a szervezet szilárd vázául, támaszául szolgál
  2. életfontosságú szerveket véd a külső hatások ellen
  3. üregébe zárja a vöröscsontvelőt, mely a vérképzés szerve. 

 

A csontok alakjuk szerint lehetnek hosszú csövescsontok, lapos, rövid és szabálytalan csontok. Felszínükön izmok, erek,  idegek hatására dudorok, benyomatok, barázdák keletkeznek. A friss csont színe sárga, vérteltsége szerint többé-kevésbé vörös árnyalatú. 
A csontok két fő tulajdonsága a rugalmasság és a szilárdság. A csontok víztartalma 40%. Legfontosabb szerves anyaga az osszein. A szervetlen alkotórész elsősorban a hidroxilapatit. fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, ezért nagyobb a rugalmasságuk, felnőttkorban fokozatosan emelkedik a mésztartalom, és a csont szilárdsága növekszik. 

 

A csont szerkezete: 

Átfűrészelt csont keresztmetszetén szabad szemmel is láthatóan két állomány különül el. Kívül a kemény , egyneműnek látszó kompakt csontállomány. Belül a vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány. A csövescsontok üregében van a csontvelő. 

 

A csontok fejlődése:

Az embrionális élet második hónapjáig a későbbi csontváz helyén laza embrionális ⇒kötőszövet⇐ van. A második hónap elejétől kezdve az egyes vázrészek először porcos alakban különülnek el. Az embrió kezdetleges váza csak porcból és kötőszövetből áll. a csontosodás a második hónap végén indul meg, és egy hosszú folyamatnak a kezdete, amely a szülés után kb. a 20. életévében fejeződik be. 

A csontszövetet csontképző sejtek → osteoblasztok hozzák létre. A csontosodás megindulásakor ezek a sejtek fokozott mértékben szaporodnak, csoportokba tömörülnek, sejtközötti állományt választanak ki, és abba mintegy befalazzák magukat. a sejtközötti állomány  később mészsókkal itatódik át, és kialakul a végleges csontszövet. 

A csontok  hosszirányú növekedését a középső és a végrész határán elhelyezkedő epiphysis porckorongok teszik lehetővé. A vastagságbeli növekedés a csontok körülvevő csonthártya felől rárakódással indul meg. A csontok az igénybevételtől függően az élet folyamán állandó változásban vannak. A csontképző sejtek újabb és újabb csontállományt hoznak létre, miközben a csontfaló sejtek → osteclastok állandóan pusztítják. 
Csonttörés esetén a csontképző sejtek működése fokozódik. Fiatal szervezetben a csontok jól forrnak össze, és gyógyulás után újból teljes értékűek lesznek. 

A csontok járulékos részei: 

Ide tartoznak azok az alkotóelemek, melyek hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez. 

  1. Porc: Szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb, éles késsel még könnyen metszhető állomány. Nagy jelentősége van a csontok fejlődésében, mert a csontváz legnagyobb része átmegy a porcos állapoton. Újszülöttben és gyermekben a csontváznak még sok olyan része áll porcból, melynek helyén később csontot találunk. Felnőtt egyénben a porc a csontváz kiegészítője.
  2. Csonthártya: (Periosteum) A csontok felszínét a porccal bevont részeken kívül mindenütt egy erekben és idegekben bővelkedő kötőszöveti hártya, a csonthártya borítja. Ha a csontot a csonthártyától megfosztjuk a csont elhal. 
    A csonthártya hármas feladata: 
    - A csont táplálása és védelme.
    - Az anyaghiány pótlása, ha a csont megsérül.
    - A vastagságbeli növekedés előmozdítása.
  3. Csontvelő → medulla ossium 

 

A következő részben a csontok összeköttetéseiről olvashattok majd holnap :) 

MaZiDa 2017.03.21.

 

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó szövetekről, szervekről szóló témakörről olvashass) 

Ajánló
Kommentek
  1. Én