Mozgásrendszer témakörön belül a csontvázrendszerről olvashatunk!

Mozgásrendszer 

Csontvázrendszer

 

A test mozgásában, térbeli helyzetváltoztatásában részt vevő ⇒szerveket⇐ együttesen mozgásrendszernek nevezzük. A mozgásrendszert aktív és passzív részre oszthatjuk.
Passzív → csontok.
Aktív → izomzat.

A mozgásrendszer részei: 

1. Csontvázrendszer (csontok és ízületek)
2. Izomrendszer

 

Csontvázrendszer: 
Az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll. 
A csontváznak hármas szerepe van: 

1. a szervezet szilárd vázául, támaszául szolgál
2. életfontosságú szerveket véd a külső hatások ellen
3. üregébe zárja a vöröscsontvelőt, mely a vérképzés szerve. 

 

A csontok alakjuk szerint lehetnek hosszú csövescsontok, lapos, rövid és szabálytalan csontok. Felszínükön izmok, erek,  idegek hatására dudorok, benyomatok, barázdák keletkeznek. A friss csont színe sárga, vérteltsége szerint többé-kevésbé vörös árnyalatú. 
A csontok két fő tulajdonsága a rugalmasság és a szilárdság. A csontok víztartalma 40%. Legfontosabb szerves anyaga az osszein. A szervetlen alkotórész elsősorban a hidroxilapatit. fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, ezért nagyobb a rugalmasságuk, felnőttkorban fokozatosan emelkedik a mésztartalom, és a csont szilárdsága növekszik. 

 

A csont szerkezete: 

Átfűrészelt csont keresztmetszetén szabad szemmel is láthatóan két állomány különül el. Kívül a kemény , egyneműnek látszó kompakt csontállomány. Belül a vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány. A csövescsontok üregében van a csontvelő. 

 

A csontok fejlődése:

Az embrionális élet második hónapjáig a későbbi csontváz helyén laza embrionális ⇒kötőszövet⇐ van. A második hónap elejétől kezdve az egyes vázrészek először porcos alakban különülnek el. Az embrió kezdetleges váza csak porcból és kötőszövetből áll. a csontosodás a második hónap végén indul meg, és egy hosszú folyamatnak a kezdete, amely a szülés után kb. a 20. életévében fejeződik be. 

A csontszövetet csontképző sejtek → osteoblasztok hozzák létre. A csontosodás megindulásakor ezek a sejtek fokozott mértékben szaporodnak, csoportokba tömörülnek, sejtközötti állományt választanak ki, és abba mintegy befalazzák magukat. a sejtközötti állomány  később mészsókkal itatódik át, és kialakul a végleges csontszövet. 

A csontok  hosszirányú növekedését a középső és a végrész határán elhelyezkedő epiphysis porckorongok teszik lehetővé. A vastagságbeli növekedés a csontok körülvevő csonthártya felől rárakódással indul meg. A csontok az igénybevételtől függően az élet folyamán állandó változásban vannak. A csontképző sejtek újabb és újabb csontállományt hoznak létre, miközben a csontfaló sejtek → osteclastok állandóan pusztítják. 
Csonttörés esetén a csontképző sejtek működése fokozódik. Fiatal szervezetben a csontok jól forrnak össze, és gyógyulás után újból teljes értékűek lesznek. 

A csontok járulékos részei: 

Ide tartoznak azok az alkotóelemek, melyek hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez. 

1. Porc: Szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb, éles késsel még könnyen metszhető állomány. Nagy jelentősége van a csontok fejlődésében, mert a csontváz legnagyobb része átmegy a porcos állapoton. Újszülöttben és gyermekben a csontváznak még sok olyan része áll porcból, melynek helyén később csontot találunk. Felnőtt egyénben a porc a csontváz kiegészítője.
2. Csonthártya: (Periosteum) A csontok felszínét a porccal bevont részeken kívül mindenütt egy erekben és idegekben bővelkedő kötőszöveti hártya, a csonthártya borítja. Ha a csontot a csonthártyától megfosztjuk a csont elhal. 
   A csonthártya hármas feladata: 
   - A csont táplálása és védelme.
   - Az anyaghiány pótlása, ha a csont megsérül.
   - A vastagságbeli növekedés előmozdítása.
3. Csontvelő → medulla ossium 

 

A következő részben a csontok összeköttetéseiről olvashattok majd holnap :) 

MaZiDa 2017.03.21.

 

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó szövetekről, szervekről szóló témakörről olvashass) 

Megosztás a facebookon

III. témakörben a szövetekről annak fajtáiról olvashattok!

Szövetek

 

• Hámszövet: Testünk külső és belső felszínét borítja a hámszövet. A bőr felszíni rétegét, a légző- és kiválasztórendszer, emésztőrendszer nyálkahártyájának külső felszínét és üreges szerveink bélését alkotja. A mirigyszöveteket szintén ide soroljuk. Valamint ide számítható még a vér- és nyirokerek belső felszínét, valamint a savós üregek felszínét bélelő endothel illetve mesothel is. 
  Szorosan egymás mellett helyezkednek el. A sejtek között intercelluláris járatok vannak, de   ⇒sejtközötti ⇐ állomány nincs. 
  
  Csoportjai: 
  - Fedőhám (védőhám)
  - Érzékhám
  - Felszívóhám 
  - Mirigyhám
  
  

  

• Kötő- és támasztó szövetek: A hámszövettől eltérően a sejtes állományon kívül nagy mennyiségű sejtközötti állományt is tartalmaznak.
  - A kötőszövet kitölti az egyes szervek közti tereket, összeköti a szöveteket, szerveket. A szervezet belső közegét alkotja. 
  - A támasztószövet alkotja testünk vázát. Különböző mechanikai igénybevételek alakítják ki. 
  
  * Kötőszövet sejtjei több félék: 
  1 - fibroblasztok ---> fibrociták
  2 - makrofágok (hisztociták) 
  3 - vándorsejtek (limfociták, plazmasejtek)
  4 - hízósejtek : véralvadásgátló anyagot (hepraint), illetve hisztamint, szerotonint tartalmaz. 
  A sejtközötti állományt a rostok és rost  közötti alapállomány alkotják. E rostok részben kollagén , rugalmas részben rácsrostok.
  ¤Megkülönböztetünk a szervezetben mindenütt előforduló laza rostos kötőszövetet, mely valamennyi kötőszöveti sejt- és rosttípust tartalmaz. tömött rostos kötőszövetet ---> izmok inait alkotja. A kötőszövet nagy mennyiségben tartalmaz vér- és nyirokereket, illetve idegeket. 
  A vér maga is kötőszövetnek tekinthető. A kötőszövet védelmet nyújt a mechanikai és kémiai ártalmak ellen. 
  
  *Támasztószövet: Mechanikai jelentősége sokkal kifejezettebb, mint a kötőszöveté. Ide soroljuk a porc- és csontszövetet. 

  

• Porcszövet: 
  Sejtekből és sejtközötti állományból áll. A gömbölyű, nyúlvány nélküli porcsejtek az alapállomány üregeiben rendszerint csoportosan helyezkednek el. 

   

  

• Csontszövet: 
  A porcsejtekhez  hasonlóan a csontsejtek a sejtközötti állomány üregeiben feküsznek. Az üregeket egymással finom csatornácskák kötik össze. Egy üregben csak egy csontsejt helyezkedik el. A sejt közötti állomány rostokból és rostközötti állományokból  áll, melybe nagy mennyiségű mészsó rakódott le. ez adja a csont nagyfokú szilárdságát. 

• A kötőszövet és támasztószövet-félék között tárgyalhatjuk, de tulajdonképpen önálló csoport a Zsírszövet. A zsír mint tartaléktápanyag a kötőszöveti sejtekben halmozódik fel, azok zsírsejtekké alakulnak és megfelelő kötőszöveti hálózatba foglalva, lényeges meshanikai támasztószerepet képesek betölteni

 

Izomszövet: Szerkezetük és viselkedésük alapján háromféle izomszövetet különböztetünk meg: 1. simaizom; 2. harántcsíkolt izom; 3. szívizom. 

1. Simaizom: Orsó alakú, átlag 15-500 µm hosszúságú sejtekből áll. A mag a sejt közepén foglal helyet. 
   

   A simaizomszövet akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer hatására működik. Összehúzódása lassú , féregszerű, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, és nem fárad.

2. Harántcsíkolt izom. a vázizmokat építi fel, akaratunktól függően összehúzódó rostokból áll. E rostok néhány cm hosszúak, vastagságuk 30-80 µm. 

   A harántcsíkolt izomrost felszínét finom hártya borítja  ; közvetlenül a hártya alatt a plazmában számos pálcika alakú mag foglal helyet. 
   A harántcsíkolt izom nagy erőkifejtésre és gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad. 

3. Szívizom. a szívizom különleges felépítésű harántcsíkolt izom. A szívizom is rostokból áll, ezek azonban egymással összeköttetésbe lépnek, vagyis izomhálózatot alkotnak. A szívizomra az is jellemző, hogy az izomrostokon bizonyos távolságban a harántcsíkolatoknál jóval vastagabb vonalakat láthatunk.
   

   

   A szívizom működésileg és morfológiailag átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között. Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, de nem fárad el. 

 

Idegszövet: Az élő szervezetek fejlődése, bonyolultabbá válása során olyan szövetfajta, az idegszövet különült el, melyre az jellemző, hogy a környezet hatásait felfogni, ingerületet létrehozni, a keletkező ingerületet tovavezetni és az ingerekre reagálni képes. Idegszövet építi fel a szervezetünk idegrendszerét. Mely biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát, szabályozza az egyes szervek működését, és összeköti a szervezetet a külvilággal. 

 

MaZiDa 2017.03.19. 

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó sejtekről szóló témakörről olvashass) 

•  

   

Megosztás a facebookon