III. témakör: Szövetek

III. témakörben a szövetekről annak fajtáiról olvashattok!

Szövetek

 

  • Hámszövet: Testünk külső és belső felszínét borítja a hámszövet. A bőr felszíni rétegét, a légző- és kiválasztórendszer, emésztőrendszer nyálkahártyájának külső felszínét és üreges szerveink bélését alkotja. A mirigyszöveteket szintén ide soroljuk. Valamint ide számítható még a vér- és nyirokerek belső felszínét, valamint a savós üregek felszínét bélelő endothel illetve mesothel is. 
    Szorosan egymás mellett helyezkednek el. A sejtek között intercelluláris járatok vannak, de   sejtközötti állomány nincs. 


    Csoportjai: 
    - Fedőhám (védőhám)
    - Érzékhám
    - Felszívóhám 
    - Mirigyhám

  • Kötő- és támasztó szövetek: A hámszövettől eltérően a sejtes állományon kívül nagy mennyiségű sejtközötti állományt is tartalmaznak.
    - A kötőszövet kitölti az egyes szervek közti tereket, összeköti a szöveteket, szerveket. A szervezet belső közegét alkotja. 
    - A támasztószövet alkotja testünk vázát. Különböző mechanikai igénybevételek alakítják ki. 

    * Kötőszövet sejtjei több félék: 
    1 - fibroblasztok ---> fibrociták
    2 - makrofágok (hisztociták) 
    3 - vándorsejtek (limfociták, plazmasejtek)
    4 - hízósejtek : véralvadásgátló anyagot (hepraint), illetve hisztamint, szerotonint tartalmaz. 
    A sejtközötti állományt a rostok és rost  közötti alapállomány alkotják. E rostok részben kollagén , rugalmas részben rácsrostok.
    ¤Megkülönböztetünk a szervezetben mindenütt előforduló laza rostos kötőszövetet, mely valamennyi kötőszöveti sejt- és rosttípust tartalmaz. tömött rostos kötőszövetet ---> izmok inait alkotja. A kötőszövet nagy mennyiségben tartalmaz vér- és nyirokereket, illetve idegeket. 
    A vér maga is kötőszövetnek tekinthető. A kötőszövet védelmet nyújt a mechanikai és kémiai ártalmak ellen. 

    *Támasztószövet: Mechanikai jelentősége sokkal kifejezettebb, mint a kötőszöveté. Ide soroljuk a porc- és csontszövetet. 

  • Porcszövet: 
    Sejtekből és sejtközötti állományból áll. A gömbölyű, nyúlvány nélküli porcsejtek az alapállomány üregeiben rendszerint csoportosan helyezkednek el. 

     

  • Csontszövet: 
    A porcsejtekhez  hasonlóan a csontsejtek a sejtközötti állomány üregeiben feküsznek. Az üregeket egymással finom csatornácskák kötik össze. Egy üregben csak egy csontsejt helyezkedik el. A sejt közötti állomány rostokból és rostközötti állományokból  áll, melybe nagy mennyiségű mészsó rakódott le. ez adja a csont nagyfokú szilárdságát. 

  • A kötőszövet és támasztószövet-félék között tárgyalhatjuk, de tulajdonképpen önálló csoport a Zsírszövet. A zsír mint tartaléktápanyag a kötőszöveti sejtekben halmozódik fel, azok zsírsejtekké alakulnak és megfelelő kötőszöveti hálózatba foglalva, lényeges meshanikai támasztószerepet képesek betölteni

 

Izomszövet: Szerkezetük és viselkedésük alapján háromféle izomszövetet különböztetünk meg: 1. simaizom; 2. harántcsíkolt izom; 3. szívizom. 

  1. Simaizom: Orsó alakú, átlag 15-500 µm hosszúságú sejtekből áll. A mag a sejt közepén foglal helyet. 

    A simaizomszövet akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer hatására működik. Összehúzódása lassú , féregszerű, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, és nem fárad.

  2. Harántcsíkolt izom. a vázizmokat építi fel, akaratunktól függően összehúzódó rostokból áll. E rostok néhány cm hosszúak, vastagságuk 30-80 µm. 

    A harántcsíkolt izomrost felszínét finom hártya borítja  ; közvetlenül a hártya alatt a plazmában számos pálcika alakú mag foglal helyet. 
    A harántcsíkolt izom nagy erőkifejtésre és gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad. 

  3. Szívizom. a szívizom különleges felépítésű harántcsíkolt izom. A szívizom is rostokból áll, ezek azonban egymással összeköttetésbe lépnek, vagyis izomhálózatot alkotnak. A szívizomra az is jellemző, hogy az izomrostokon bizonyos távolságban a harántcsíkolatoknál jóval vastagabb vonalakat láthatunk.

    A szívizom működésileg és morfológiailag átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között. Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, de nem fárad el. 

 

Idegszövet: Az élő szervezetek fejlődése, bonyolultabbá válása során olyan szövetfajta, az idegszövet különült el, melyre az jellemző, hogy a környezet hatásait felfogni, ingerületet létrehozni, a keletkező ingerületet tovavezetni és az ingerekre reagálni képes. Idegszövet építi fel a szervezetünk idegrendszerét. Mely biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát, szabályozza az egyes szervek működését, és összeköti a szervezetet a külvilággal. 

 

MaZiDa 2017.03.19. 

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó sejtekről szóló témakörről olvashass) 

  •