Második részben olvashatunk az anatómiai szakkifejezésekről. A sejtről annak szerkezetéről, nagyságáról és élettanáról!

 

 

Anatómiai szakkifejezések

 

angulus - szöglet
anterior - elülső
arteria - ütőér
articulatio - ízület
corpus - test
crista - taraj
dexter - jobb
externus - külső
fissura - hasadék
foramen - lyuk
ganglion - idegdúc
glandula - mirigy
incisura - bevágás
infra - alatt
inter - között
internus - belső
intra - belül 
lateralis - oldalsó 
ligamentum - szalag
lymphonodus - nyirokcsomó
magnus - nagy
medialis - középhez közel eső
musculus - izom 
nervus - ideg 
nucleus - mag
os - csont
parvus - kicsi
posterior - hátsó
profundus - mély
ramus - ág 
regio - tájék 
sinister - bal 
sinus - öböl 
spina - tövis
sub - alatt
substantia - állomány 
sulcus - árok 
superficialis - felületi 
supra - felett
tuber - dudor
tuberculum - kiemelkedés
valvula - billentyű 
vena - visszér

 

 

Sejt

Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplazma (protoplasma). 
A protoplazma egy rendkívül bonyolult, félig folyékony, kolloidális rendszer, átmenet az oldat és a szabad szemmel egyneműnek látszó, de apró részecskékből álló elegy az emulzió között. Kb. 80 % vízen kívül szerves és szervetlen agyagokat valamint a kémiailag ugyancsak a fehérjék csoportjába tartozó fermentumokt tartalmaz. 

 

 

A protoplazma legjobban elkülönült formája a sejt latinul - cellula. Mely citoplazmából, magból és járulékos alkotórészekből vagy sejtorganellumokból áll. 

A sejt alakja és nagysága: 

 

A sejtek alakja elhelyezkedésük (környezetük), részben működésük szabályozza. Rendkívül változatosak. Folyékony közegben a felületi feszültség törvényeinek megfelelően gömb alakúak. Más esetben mint pl. : hámsejt a szomszédos sejtek nyomása folytán sokszögűek, kocka vagy henger alakúak is lehetnek. 

Nagyságuk tág határok között mozog.
A legkisebb sejt 4 µm --> egyes idegsejtek. 
A legnagyobb sejt 600-700 µm --> simaizomsejt. 
Az emberi szervezet sejtjeinek mérete általában 10-30 µm között változik. (1  µm = 0,001 mm) tehát csak mikroszkóppal láthatóak. Az emberi szervezet több kb. 30 billió sejtből áll. 

Alkotórészei:  

1. citoplazma: (cytoplasma) vagy más néven sejttest a sejtnek a magon kívüli része. A cytoplasmaban kissé szilárdabb külső és kevésbé szilárd belső részt különítünk el. A külső rétegnek és a sejtet körülvevő a külvilágtól elhatároló sejthártyának nagy szerepe van a sejt életében. Rajta keresztül veszi fel a sejt a tápanyagot és adja le a bomlástermékeket. 
2. Sejtorganellumok: A cytoplasmaba ágyazva különböző alakos elemeket találunk. = Sejtorganellumok. A sejtmag közelében található sejtközpont : cytocentrum rendszerint páros testecskékből , a centriolumokból áll. Fontos szerepe van a sejt osztódásában és mozgásjelenségeiben valamint a plazmában állandó mozgásban lévő pálcika formájú mitokondriumok (mitochondriumok).
   A mitokondriumok  fehérje- és lipoidmolekulákból áll lemezes szerkezetet mutatnak és fontos enzimrendszereket tartalmaznak. melyek elsősorban a sejt anyagcsere oxidációs folyamataiban vesznek részt. 
   A citoplazmának a mitokondriumnál kisebb, csak elektronmikroszkóppal látható részei a riboszómák. 
   A sejtmag közelében található finom hálózat az ún. Golgi-apparátus, amely a sejt szekréciós tevékenységében vesz részt. 
   Ideiglenesen különböző anyagok találhatóak még a citoplazmában --> festékszemcsék, zsírcseppek, váladékszemcsék, valamint oldatcseppek a vakuólumok. 
   A legfontosabb szerkezeti elem a sejt működését tekintve a sejtmembrán. 
3. Sejtmag: (nucleus) Általában a sejt közepén vagy excentrikusan helyezkedik el. Változatos nagyságú kb 5-25  µm átmérőjű. a citoplazma és a mag térfogata között állandó viszony áll fenn. Alakja általában gömb de vannak pálcika és orsó alakú magvak is. A sejteknek rendszerint egy magvuk van de természetesen vannak kivételek , két-, sőt többmagvú sejtek is léteznek. Pl.: izomsejt, májsejt. 
   A magot a citoplazmától finom hártya maghártya választja el. Fehérjetartalmú folyadék magnedv tölti ki a mag belsejét. Ebbe ágyazva bázikus festékkel jól festhető , szabálytalan rögök láthatóak (kromatin-chromatin) . A kromatin tartalmazza a sejt legfontosabb anyagát a dezoxiribonukleinsavat = DNS. 
   A sej osztódásakor a kromatin fonalas formát vesz fel ezek a kromoszómák. melyeknek az öröklődésben van nagy szerepük, nagy valószínűséggel az öröklődési tényezőket, a  géneket tartalmazzák. 
   A kromoszómák száma fajokra jellemzően állandó. Az emberé 46. 
   A nemi sejteknek csak fele számú kromoszómájuk van. Az embernek 23. Megtermékenyítéskor helyre áll az eredeti kromoszóma szám 23+23=46.
   A magon belül kerek testecskék, magvacskák (nucleolusok) láthatóak. az általuk leadott ribonukleinsav a maghártyán átlépve részt vesz a citoplazma fehérjeszintézisében. 

A sejt élettana

 

1. Sejtanyagcsere:
   Transzport folyamatok: sejt működéséhez szükséges anyagok felvétele a sejthártyán (szelektív permeábilitás ez függ a membrán pórusnagyságától és az anyagok zsíroldékonyságától) keresztül.

• Passzív transzport (energia nem szükséges az anyagok a koncentráció különbségnek, hidrosztatikai nyomáskülönbségnek, vagy az eltérő elektromos- potenciál különbségnek megfelelően áramlanak a sejtbe).
  • Diffúzió: az oldott anyag a rendelkezésre álló teret igyekszik egyenletesen betölteni. Ha két különböző töménységű oldatot hozunk össze egymással, az oldatok elegyednek. Minél nagyobb a koncentráció különbség, annál gyorsabb a diffúzió.
  • Ozmózis: abban az esetben, ha a diffundáló anyag útjában membrán helyezkedik el, mely az oldandó anyag számára átjárhatatlan (szemipermeábilis hártya), akkor a membránon keresztül csak az oldószer tud áramlani a töményebb közeg felé. Az ozmózis addig tart, amíg az oldószer egész mennyisége el nem keveredett a töményebb oldattal, illetve a szemipermeábilis hártya két oldalán lévő oldat egyenlő koncentrációjúvá nem vált. Az ozmózist megakadályozhatjuk, ha az oldatot kellő nyomás alá helyezzük. Így az oldószer vagy nem jut át a membránon, vagy visszaáramlik. Ha a kifejtett nyomás akkora, hogy semmilyen áramlás nem történik, akkor ún. dinamikus egyensúly alakul ki. Az a nyomást, amit az oldatra kell kifejteni, hogy ozmózis ne jöjjön létre, ozmotikus nyomásnak nevezzük. A sejtmembrán feladata, hogy az ozmotikus nyomást fenntartsa. Ha bármilyen okból megváltozik az ozmotikus nyomás, szervezetünk azonnal reagál a verejték, a vizelet mennyiségének és összetételének változtatásával.
  • Oldatok:
    • izotóniás (ozmotikus nyomása megegyezik a sejtével),
    • hipotóniás (az oldat ozmózisnyomása kisebb, a sejt megduzzad),
    • hipertóniás (az oldat ozmózisnyomása nagyobb, a sejt zsugorodik).
  • Aktív transzport (ATP szükséges)(pl.: Na⁺ és K⁺ ionpumpa mechanizmusa)
    • A sejt zavartalan működéséhez szükséges anyagok mindegyike nem tud passzív módon bejutni a sejtbe.
    • Mindig a koncentráció grádienssel szemben történik.
    • A membránon keresztül történő anyagszállítást az ún. „Carrier” molekulák segítik.
  • Fagocitózis:
    • Inkább a védekezésben játszik szerepet. (pl.: baktériumok, porszemcsék stb.).
    • Szilárd anyagok, részecskék bekebelezése.
  • Pinocitózis: Asszimiláció.
    • Folyadék, és folyadékban oldott anyagok felvétel (pl.: fehérje felvétel).
  • Disszimiláció.
  • Szekréció.

 

          2. Sejtmozgás:

 

• amőboid mozgás (pl.: monocyták),
• csillószőrök (pl.: egyes hámsejtek).
• 3. Ingerlékenység

 

• Ingerlékenység : inger (ingerküszöb)  ingerület (akciós potenciál)  ingervezetés. (Az ingerület terjedésének a sebességét a sejteken belüli ellenállás határozza meg. Vastagabb ideg vagy izomrost ellenállása kisebb  az ingerület terjedése gyorsabb.)
• Válasz: a mozgás formájában, anyagcsere csökkenés illetve növekedésben valósul meg.
• A differenciált sejteknél speciális reakciók, pl.: izomsejt az ingerület hatására összehúzódik.
• 4. Sejtnövekedés:

 

• Táplálkozás során a sejt gyarapodik, mely a citoplazma tömegének a növekedését eredményezi, ha a sejt már a megnövekedett citoplazma tömeget nem tudja táplálni, akkor visszafejlődik, elpusztul vagy osztódik.
• 5. Sejtosztódás:

 

• Előfeltétele, hogy a sejt a teljes nagyságát elérje.
• Direkt sejtosztódás (amitózis) a magban kezdődik, majd a citoplazma is kettéosztódik.
• Indirekt sejtosztódás (mitózis) a sejt vizet vesz fel, megduzzad (1), a sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol (2). A magban egyidejűleg kialakulnak a kromoszómák (3), a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk megkétszereződik és egyik felük az egyik, míg másik felük a másik sejtközpont köré csoportosul (4), majd a plazma osztódik, középen befűződés keletkezik, és a sejt kettéválik.(5-6).
• Felező sejtosztódás (meiózis) az ivarsejtekre jellemző osztódás. Az osztódást megelőzően az ivarsejtben a kromoszóma párok kettéválnak. Egyik a fiú, másik a lány sejtbe kerül. Így min a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal rendelkezik (haploid kromoszóma szám). A kromoszómaszámok a sejtek egyesülésekor egészülnek ki.

 

MaZiDa 2017.03. 17. 

 

 

 

Megosztás a facebookon