IV. témakörben a szervekről, szervrendszerekről olvashatunk!

Szervek

Azonos működés szolgálatában álló különböző ⇒szövetek⇐ szervekké egyesülnek. Pl.: A vese elsősorban hám- és kötőszövetből áll, de találunk benne idegszövetet is, Így a különböző szövetfajták funkciójának összhangja biztosítja a szerv működését. 

Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet, pl.: az emésztést, légzést nem egy szerv, hanem a szervek egész sora (szervrendszer) végzi. Egy-egy szervrendszerhez a legkülönbözőbb felépítésű szervek tartozhatnak. Pl.: a légzőrendszeren belül a gége, tüdő stb. egyformán a légzés szolgálatában állnak.
A szervezet tehát szervrendszerből épül fel, amelyek az idegrendszer és a hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek közös irányítása alatt működnek. 

A továbbiakban az emberi test felépítését és működését szervrendszerenként fogjuk megismerni.

A szervrendszerek a következők: 

1. Mozgásrendszer 
   Csontvázrendszer
   Izomrendszer
   
   
2. A keringési szervek rendszere
   
   
3. Zsigeri rendszerek
   Emésztőrendszer
   Légzőrendszer
   Vizeletkiválasztó rendszer
   A nemi szervek rendszere
   
   
4. A szabályozási szervek rendszerei
   A belső elválasztású mirigyek rendszere
   Idegrendszer
   
   
5. Az érzékszervek rendszere

 

MaZiDa 2017.03.20

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó szövetekről szóló témakörről olvashass) 

Megosztás a facebookon

III. témakörben a szövetekről annak fajtáiról olvashattok!

Szövetek

 

• Hámszövet: Testünk külső és belső felszínét borítja a hámszövet. A bőr felszíni rétegét, a légző- és kiválasztórendszer, emésztőrendszer nyálkahártyájának külső felszínét és üreges szerveink bélését alkotja. A mirigyszöveteket szintén ide soroljuk. Valamint ide számítható még a vér- és nyirokerek belső felszínét, valamint a savós üregek felszínét bélelő endothel illetve mesothel is. 
  Szorosan egymás mellett helyezkednek el. A sejtek között intercelluláris járatok vannak, de   ⇒sejtközötti ⇐ állomány nincs. 
  
  Csoportjai: 
  - Fedőhám (védőhám)
  - Érzékhám
  - Felszívóhám 
  - Mirigyhám
  
  

  

• Kötő- és támasztó szövetek: A hámszövettől eltérően a sejtes állományon kívül nagy mennyiségű sejtközötti állományt is tartalmaznak.
  - A kötőszövet kitölti az egyes szervek közti tereket, összeköti a szöveteket, szerveket. A szervezet belső közegét alkotja. 
  - A támasztószövet alkotja testünk vázát. Különböző mechanikai igénybevételek alakítják ki. 
  
  * Kötőszövet sejtjei több félék: 
  1 - fibroblasztok ---> fibrociták
  2 - makrofágok (hisztociták) 
  3 - vándorsejtek (limfociták, plazmasejtek)
  4 - hízósejtek : véralvadásgátló anyagot (hepraint), illetve hisztamint, szerotonint tartalmaz. 
  A sejtközötti állományt a rostok és rost  közötti alapállomány alkotják. E rostok részben kollagén , rugalmas részben rácsrostok.
  ¤Megkülönböztetünk a szervezetben mindenütt előforduló laza rostos kötőszövetet, mely valamennyi kötőszöveti sejt- és rosttípust tartalmaz. tömött rostos kötőszövetet ---> izmok inait alkotja. A kötőszövet nagy mennyiségben tartalmaz vér- és nyirokereket, illetve idegeket. 
  A vér maga is kötőszövetnek tekinthető. A kötőszövet védelmet nyújt a mechanikai és kémiai ártalmak ellen. 
  
  *Támasztószövet: Mechanikai jelentősége sokkal kifejezettebb, mint a kötőszöveté. Ide soroljuk a porc- és csontszövetet. 

  

• Porcszövet: 
  Sejtekből és sejtközötti állományból áll. A gömbölyű, nyúlvány nélküli porcsejtek az alapállomány üregeiben rendszerint csoportosan helyezkednek el. 

   

  

• Csontszövet: 
  A porcsejtekhez  hasonlóan a csontsejtek a sejtközötti állomány üregeiben feküsznek. Az üregeket egymással finom csatornácskák kötik össze. Egy üregben csak egy csontsejt helyezkedik el. A sejt közötti állomány rostokból és rostközötti állományokból  áll, melybe nagy mennyiségű mészsó rakódott le. ez adja a csont nagyfokú szilárdságát. 

• A kötőszövet és támasztószövet-félék között tárgyalhatjuk, de tulajdonképpen önálló csoport a Zsírszövet. A zsír mint tartaléktápanyag a kötőszöveti sejtekben halmozódik fel, azok zsírsejtekké alakulnak és megfelelő kötőszöveti hálózatba foglalva, lényeges meshanikai támasztószerepet képesek betölteni

 

Izomszövet: Szerkezetük és viselkedésük alapján háromféle izomszövetet különböztetünk meg: 1. simaizom; 2. harántcsíkolt izom; 3. szívizom. 

1. Simaizom: Orsó alakú, átlag 15-500 µm hosszúságú sejtekből áll. A mag a sejt közepén foglal helyet. 
   

   A simaizomszövet akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer hatására működik. Összehúzódása lassú , féregszerű, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, és nem fárad.

2. Harántcsíkolt izom. a vázizmokat építi fel, akaratunktól függően összehúzódó rostokból áll. E rostok néhány cm hosszúak, vastagságuk 30-80 µm. 

   A harántcsíkolt izomrost felszínét finom hártya borítja  ; közvetlenül a hártya alatt a plazmában számos pálcika alakú mag foglal helyet. 
   A harántcsíkolt izom nagy erőkifejtésre és gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad. 

3. Szívizom. a szívizom különleges felépítésű harántcsíkolt izom. A szívizom is rostokból áll, ezek azonban egymással összeköttetésbe lépnek, vagyis izomhálózatot alkotnak. A szívizomra az is jellemző, hogy az izomrostokon bizonyos távolságban a harántcsíkolatoknál jóval vastagabb vonalakat láthatunk.
   

   

   A szívizom működésileg és morfológiailag átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között. Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, de nem fárad el. 

 

Idegszövet: Az élő szervezetek fejlődése, bonyolultabbá válása során olyan szövetfajta, az idegszövet különült el, melyre az jellemző, hogy a környezet hatásait felfogni, ingerületet létrehozni, a keletkező ingerületet tovavezetni és az ingerekre reagálni képes. Idegszövet építi fel a szervezetünk idegrendszerét. Mely biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát, szabályozza az egyes szervek működését, és összeköti a szervezetet a külvilággal. 

 

MaZiDa 2017.03.19. 

(Kattints a piros hivatkozásra, hogy másik, ehhez kapcsolódó sejtekről szóló témakörről olvashass) 

•  

   

Megosztás a facebookon